Érdekes érzés szinte idegenként megfordulni a blogon. Anynira rég nem írtam már ide, hogy csak na. A címből kiindulva már feltűnik, hogy a Rákosborzasztót és vonzáskörzetét a változás szele borzongatja. "Valami véget ért, valami fáj" - szól a nóta. Véget ért…

Évtizedeknek éreztem ma azt az időt, amióta nem írtam erre a blogra. Tudjátok, hogy van ez... jó az idő, tehát ne postot írjunk, hanem menjünk "játszótérre"... rossz az idő, szar a kedvem, tehát ne írjunk postot :). Most foci van, most horgászok, most filmet nézek... na…

Na igen... Elballagott már a vén diák, szerenádostól-beszédestől-virágostól-rokonostól. Vége a 12 évnek, amit a katolikus (kaotikus?) intézményben eltöltöttünk. Azonban az igazi kalandok még most kezdődnek. A 12. osztály rákfenéje az érettségi (das Abitur, The Final Exam). Az…

"Újra itt van! Újra itt van! Újra itt van egy Bodri post!"Hangzatos bevonulózeném katarktikus élménye után igazából leírok pár dolgot, amit lehet, hogy a többi kollégán, meg néhány elvetemült bloggeren kívül senki sem fog elolvasni... dehát…

Üdvözlet!!Már biztosan az ideg tép Titeket, kedves Gyöngytyúk Blog olvasók, hogy: ˝Mivanmár, mikor jön már ki egy filozofikus Bodri, vagy netán egy csipkelődő Strucc post, avagy mi lehet a Requiem sorozat következő gyöngyszemével?˝. Ilyen és efféle gondolatok között éljük…