én előzetesen csak gyorsan átfutottam a fellépők névsorát és semmi számomra komolyabban kiemelkedőt nem találtam, volt egy steal this system nevezetű SOAD tribute és egy Korn Flakes nevű Korn tribute band, ennyi...
amikor vége lett hőn szeretett DN-ünknek, még leültünk egy picit iszogatni, nekem még hiányzott egy kis zúzás mert a közönség nem igazán volt alkalmas eddig rá...
tehát isszuk a kis üdítőinket, és egyszercsak elsétál elöttem Shawn Crahan életnagyságban, gondolkodtam h szívtam e vmit az este de arra jutottam h még nem... inni sem itam annyit h behaluzzak magamelé egy 130kilós vérző fejű bohócot... ekkor elkezdtem gyanakodni h itt vmi nagyon jó van készülőben... bementem a koncert terembe... kit látok? Craig Jonest aki épp samplereivel őrjíti meg a Rock Am Ring ,még igencsak levegőn nézőterét... ekkor kezdett el tetszeni a dolog, a következő pillanatban már hárman álltak a színpadon, Shawn és Chris is előkerült... a bohóc kezében baseball ütő... és már bassza is oda a söröshordóból készült hangszernek.. óriási morajlás, a tömeg, ami ekkorra már tényleg kezdett tömeghez hasonlítani egyszerre morajlott fel. Mégel se hallgattunk mire James Root és Mick Thomson is a színpadon hangolták gitárjaikat... közben Chriss és Shawn már elkezdték már jól megszkott show-jukat, püfölték egymást, és Fehn már "verte az orrát" Követekező tag Joey, akit óriási ovációval fogad a tömeg mint a banda fő dobosát és sokak szerint a 21. század legjobbját! Szokásához méltón, visszafogottan, atöbbiekhez képest emberien helyet foglal és teszi a koncert elötti teendőit...Paul szinte észrevétlenül jelenik meg de hangolására a tömeg megőrül...mint utolsó megérkezik a színpadra Corey Taylor, nah itt tényleg elszabadultak az indulatok, óriási üvöltés....
és belehúznak....The Blister exists, nem nagyon szeretem így csak kívűlállóként üvöltöttem a refrént szélről...nah de utána... (SIC) órisái nagy zúzás, Coreyék tényleg oda teszik magukat... fantasztikus hangulat....Left Behind.... Before I Forget...People=Shit...a Heretic Anthem
elején már a pogó közepében találom magamat, amiről a kedves mögöttem álló piros fölsős csaj gondoskodott folyamatosan, határozott lökésekkel... küzdök az életemért, előre verekszem magam, Coreytól fél méterre állok és egymás pofájáb aüvöltjük h if you are 555 then im 666... kilöktek a pozíciómból... és középen megint egy ismerős arc fogad, nemmás mint Shawn... aki épp a kilátszó agyában kotorászik és közben spanol mindenkivel, hát muszályvolt headbangelnem vele egyet (még most se tom gyorsan forgatni a fejemet) Stílszerűen a Spit it Outtal fejezték be a srácok a koncertet... baszott nagy zúzás... fantasztikus volt... amikor elköszönnek akkor csöpenek vissza a Rock Am Ringből az óbudai Vörös Lyukba.. kifelemenet még le respectállom az énekestaki tényleg nagyon megérdemelte azt a maszkot... és igen azt mondom Jók a fiúk méltóak a nevükben lévő Slip szócskára!!! ők voltak a Slip Chaos, a magyar Slipknot Tribute....
jah és asszem a cipőm nem így nézett ki elötte...
Bálna Úr
